No, meglepinek tartogattam, hogy ma hivatalos voltam koponya MR-re is. Hogy miért? Mert megemlítettem az orvosomnak, hogy  sokat szédülök. Az ő első gondolata az agyi áttét volt. Számomra elég valószínűtlennek tűnik. De ő CT-t szeretett volna kiírni. Ami hogy is zajlik? Természetesen újabb röntgensugárzással és jódos kontrasztanyaggal...

Erre mondtam én, hogy NEM. Elég volt a káros sugarakból és a pajzsmirigy gyilkolásból.

Bátor lettem és MR beutalót kértem inkább tőle. Erre mondta ő, hogy ott is kontrasztanyag van, és az is jódos... De lehet natívan is, persze nem mutatja a mikroelváltozásokat. Jó lesz, az agyammal úgysincs gond.

Hát erre mentünk ma. Magán úton, mert TB-re májusra lett volna időpont...

Kellemesnek nem mondanám. Aki még nem volt, annak egy kis leírás róla: elég zárt a gép, pánikbetegnél garantált a roham (tudtátok, hogy én is pánikos vagyok? :) ). Azt hittem, hogy hangok engem nem zavarnak, de jelenlegi felfokozott kemós állapotomban bizony azért félelmetes volt az a fúrás-csattogás-zakatolás, a már szinte túl hangos tartományban, és hozzá még rázott is a kis hullámvasút, felváltva fent és lent. Csak sikerült lenyugtatnom magam mégis és kibírtam vészpumpa nyomás nélkül. A felvétel nem mutat eltérést természetesen, bár a családban volt agydaganatos második szintű felmenőm, de nem hinném, hogy most jön ki és metastasisként (áttétként).

Egyebekben most már tudom, hogy képes vagyok hosszabb sétára is elvágódás nélkül, így lehet, hogy valóban tervezhető a keddi Fehérvári kiruccanásom paróka ügyben. Ez igen fontos lenne számomra, de eddig nem bíztam benne, hogy megvalósítható. Még van egy pár napom. Ma beszerzek egy sapit extrém esetre, ha előbb hullna ki a hajam, mert ki tudja...