Hűű, de régen jelentkeztem! Áprilisban, amikor még épphogy kirobbant a koronavírus...

Azóta sokminden történt, ahogy nálam megszokhattátok :)

Kialakult a karantén-élet, valamiféle rendszert is véltem felfedezni, bár a kelések időpontjai igencsak változatosak voltak...

Mint tudjátok, itthonról dolgoztam (még mindig egyébként), ennek voltak előnyei és hátrányai is. Az új munkámról csak annyit, hogy szeretem egyes részeit, de van, ami kimondottan bosszant, de majd leharcolom magammal, hogy ezen hogy lépjek túl :) A home office hátránya viszont a kicsi monitor, amitől nem érzem túl hatékonynak magam, hiába alakítottam ki íróasztalnál, ergonomikus székkel, háttámasszal, lábtartóval fullosan felszerelt munkaállomásomat. (azóta ez változott, már van monitorom is :) )

A home-schoolról órákig tudnék beszélni, de senkit sem fárasztanék a saját gondolataimmal erről, szerintem sokan vannak ezzel így, ahogy én. Mindenesetre nem könnyítette meg az életünket, bár kétségtelenül élveztem bizonyos részeit, csak az időhiánnyal való küzdelem keseríti meg a maximalista énemet.

És akkor térjünk rá az egészségügyi vonatkozásaimra. Mint bizonyára tudjátok, áprilisban lett volna kontroll időpontom az onkológusnál, de miután a telefonban azt mondta nekem, hogy halasszuk el akkorra, amikor lecseng a pandémia, így nem mentem. Ellenben időközben lett egy kellemetlen tünetem, ami miatt mégiscsak felhívtam újra és meglátogattam. Történetesen PMS fájdalmaim voltak, ami azt jelenti, hogy a hormonjaim dolgoznak, sőt, kész háború van odabenn. Kaptam beutalót mammográfiára és ultrahangra. Ezek eredményei hála az égnek tökéletesek lettek, így kizárhatjuk a daganattal kapcsolatos problémákat. De a panaszom nem csökkent, sőt addig erősödött, hogy teljesen olyan érzésem volt, mint aki állapotos (legalábbis nekem akkor volt utoljára ilyen).

Az onkológus széttette a kezét, sőt, a nőgyógyász is végül, mert a hormonpanel sem mutatta azt, amire gondolt (prolaktin túltengés)... Ellenben egyébként mutatott eltérést, méghozzá alacsony progeszteron, és magas FSH szintet. A doki szerint menopauza... Hmmm, nehezen tudom elhinni, mert tünetem semmi, hacsak az nem, hogy nagyon hízom... De nagyon! Viszont annak vannak más okai is: Magas AntiTPO, tehát brutál Hashimotom van (autoimmun  pajzsmirigy alulműködés), kevesebb mozgás, mintha bejárnék dolgozni és többet is eszem. Örülhetnék, hogy jó az étvágyam, de most meg a túlsúly miatt aggódom, az is egy rizikófaktor. Szóval végül kaptam progeszteront 90 napra, ami igen fura, hiszen hormonnal bombázunk egy post-mellrákos szervezetet? De az orvos csak tudja mit csinál? Hiszen ő mondta, hogy nem lehet adni hormonterápiát annak ellenére sem, hogy nem hormonos volt a daganatom.

Nos, a kellemetlen tünetem azóta elmúlt, nem tudom mitől, de nagyon megkönnyebbültem. A periódusom is szerintem jó irányba halad, a 40 naponta jelentkezéssel kiegyeztem.

A jódprotokollt újrakezdtem, Velvárt Laci irányítása alatt vittem most fel a mennyiséget 150mg-ra. Voltak méregtelenítési tüneteim (főként bőr), el se hinnétek milyen volt a talpam :-DDD De olyan mélyen alszom, mint soha, korán elálmosodom, és kevesebb alvással is elvagyok, mindemellett reggel 7 körül magamtól ébredek, akármilyen nap is van.

A nyakam szorít, ez az egy tünetem van a pajzsmirigytől, meglátjuk ez majd merrefelé alakul.

Egészségemről mást nem tudok mondani, továbbra is energikus vagyok, megy a zumba, voltam júniusban családostól zumbatáborban is, már nyaraltunk is (még fogunk is), heti 2x bejárok a céghez dolgozni, a többi napon kényelmesen itthonról nyomom :))

Új célom a fogyás, 10 kilót kéne leadni, és ez nálam nehéz dió, mert nagyon szeretek enni... El is voltam kényeztetve az utóbbi időben, mert vékony voltam nagyon. Sokmindennel próbálkozom, majd beszámolok, hogy sikerült :DDD A zöldturmixok jók-jók, de sajnos nem elegek, mert ha melléjük ugyanennyit eszik az ember, akkor úgy tűnik, még hízlalnak is.

A helyreállító műtétem szeptemberben lesz, újabb izgalmak jönnek :)))

Új terápiás módszert kezdek holnaptól: parlagfüvet fogok fogyasztani, rengeteg betegségre jó, főként pedig az allergiámra, ami azért kissé kínoz mostanság. De egyébként a rákra is írják, hát, mindent bevetünk :).

Pedig én csak állapotot tartok fenn, ugyanis nem tudom honnantól számoljam az 'új életemet', de az utolsó kemó időpontjának évfordulóját elhagytam (május 23), a következő pedig a műtét időpontja lesz (aug. 30), de egyébként az igazság valahol a kettő között van, mert tavaly először az augusztus eleji CT-m volt teljesen tiszta... Szóval jubilálunk és iszom majd valami finomat ünneplésként, de alkoholost már nem szoktam, úgy tűnik teljesen absztinens leszek. Nem kívánom, nem is tesz jót.

Legyetek jók, élvezzétek a nyarat, járjatok mammográfiára (ha tudtok ebben a szörnyű rendszerben, ami most van) és vizsgáljátok magatokat minden hónapban ugyanazon a napon!