Igen, el kellett menni, mert kérte. Mert felhívtam tegnap, hogy ott az a másik dagi... És megnézi. Persze, nézze.

Természetesen ő is az, de a doki szerint nincs jelentősége. Mert el fog ugyanúgy tűnni, mint mindegyik. Akkor jó.

A hasi panaszaimra azt mondta, hogy biztos vírus vagy pánik, de nem lehet a kemo, mert az már kiment belőlem.. Na, mondjuk nem ő érzi. Én még érzem, hogy bennem van, nyilván már nem olyan erőteljesen, mint az elején, de dolgozik... Nem baj, majd én jól elmulasztom :)

Ropi nem bántotta, főtt krumpli sonkával sem igazán, úgyhogy a nap további részét megúsztam egy-egy óvatosabb görcsöcskével, és kevésszer kellett futnom is... Talán túl is vagyok rajta - kop-kop.

Ami még van, de elhanyagolható: ekcéma a kézfejemen, kirügyezett arc, száraz száj és hámló ajkak... Mint aki nem iszik (a napi 4-5 literjével). Na, jó, ma nem ment le a folyadékmennyiség, egyszerűen nem akaródzott. De ilyen is kell néha.

A szédülés annyira szelídült, hogy már majdnem elmentem zumbára is :) Csak az tartott vissza, hogy egy-egy kósza szédülés még megtalál és nem lenne jó esni-kelni közben :D A doki szerint ezt is bemagyarázom, de azért ezt nehéz lenne, szóval nem én generálom, az tuti!

Domcsival csináltunk reggelre frizkót, nagyon állat lett! :)

És ez itt Jázminé :) Jázmin hercegnő! :O