Amióta nem jelentkeztem, azóta is történtek dolgok, például, hogy a Hétfő után nem mentem már be a munkahelyemre, mert kellemetlenségek üldöztek, de csak úgy épphogy, hogy ne legyen kedvem utazni napi majdnem 3 órát és benn ülni 8-at... Az még normális állapotok mellett is fárasztó, főleg, ha mellette jár az ember edzeni és programjai is vannak mindenfelé. Ez van, elkényelmesedtem :)

Amit először is észrevettem, hogy a korai kelés, amit eddig alkalmaztam, szinte lehetetlen küldetés most. Nemhogy 5:30-kor, de még 9:30-kor is nehezen vonszolnám ki magam, ha nem parancsolnék magamra. Ehhez persze nem is fekszem korán, bár kinek mi a korai. Nem tudom miért 21h körül jut eszembe minden nap filmet kezdeni nézni, ami ugye 11-12 előtt nem ér véget... Pfff, ezen van mit javítani :-D

Végre rávettem magam, hogy elmenjek Fanni körmösömhöz is. Na, nem azért mert plázapi...a vagyok, hanem tudniillik az én körmeim igenis megkövetelik a kezelést. Tudom, hogy nem ez az általánosan elterjedt, de már megint valami, amit megcáfolhatok :) Imádom megbotránkoztatni a nagyérdeműt :DDDD  Szóval az a helyzet, hogy a körömágyam mellett a bőröm az ujjaimon eléggé cudarul tud kinézni alapállapotában. Nem nagyon emlékszem olyanra, amikor ez másképp lett volna. Hogy mi a bánattól jön fel a bőr rajta cafatokban, azt csak odafent tudják, még az orvosok sem fejtették meg sosem. A körmeim pedig tragikusan vékonyak és törnek, életemben kétszer sikerült hosszúra megnövesztenem őket, az egyik elsőszülöttemmel való várandósságomra esett, a másikra tisztán emlékszem középiskolából és hogy az egyik tanár (kedvenc olasztanárnőm) fennhangon szólított fel mindenkit, hogy vágja le rendszeresen a körmét.... Aztán jött a géllakk, amit még a Provideós éveim alatt próbáltam ki, mert kritikus főnökasszonyom szavai csengettek némán mindig a füleimben: mindenkinek, akivel interakcióba kerül, először a kezét nézi meg, akár interjúra érkezik az illető, akár tárgyalásra kerül sor. Mert szerinte akár férfi, akár nő az illető, ez alapápoltság kell, hogy legyen mindenkor - márhogy a gondozott kéz és körmök (kérdés, akkor engem miért vett fel?). Aztán, amikor az első géllakk felrakása után 1-2 héttel csodálkozva bámultam a szép körömbőrömet, halkan egy imát rebegtem a géllakk istenének és eldöntöttem, hogy rendszeressé teszem látogatásaimat a körmösök legjobbikánál, Fanninál :)

Utoljára szegénykémnél már vagy másfél hónapja jártam, bár egyébként olyan átlátszó formát választottam, amin nem feltűnő a lenövés, viszont azóta nem mertem menni. Hogy miért? Azt olvasom, hogy néha a körmök elszíneződnek és leesnek a kézen, lábon kemó alatt, én meg eléggé megijednék, hogy a géllakkos körmeimmel mit kellene akkor kezdenem. De már kezdett zavarni, főként, hogy a kis virágok is lepotyogtak, szóval meglátogattam Őt.

No ezúttal lila lett a design, méghozzá az én kedvenc pasztellilám ééééés porcelánból, amit ilyenkor erősen javallott használni, mert az UV fény megégethet egyébként. Szeretem, mert kissé ombrés beütésű és szolidan öltöztet.

Aztán voltam ZUMBÁN tegnap, kép nem készült, de ez is megteszi helyette :)

Pénteken jöttek a Fehérvári mamáék, úgyhogy vicces pillanatok fordultak elő a kiszemelt étteremben, ahová beszabadultunk, legyen elég annyi, hogy vannak 1 és 2 órás korlátlan étkezési lehetőségek (kötelezően), de mi mégis rendeltünk (nekünk ez jár), egy csak sütit akart enni (Én), egy csak szörpöt inni (Jázmin), egy pedig gyerekként csak sütizni. Ezek kombinációja és keveréke kiverte a biztosítékot a személyzetnél, de annál jobban szórakoztunk (vagy csak én?). Nőnap is volt, ezért Cliviám érkezett a drága férjtől:

Most meg tanulok ezerrel a Scrum vizsgámra, mert azért azt mégsem lehet, hogy megvágjanak (előkészítő tesztem failed lett) :-O Holnap megyünk gyerekekért Fvárra.

Jövő héten munkahelyen leszek és sűrű lesz, hétfőn főnöki megbeszélés, közös vizsgakészülés, parókanagyker, gasztroenterológus pl. Majd mesélek.